A foglalkoztatási trendek változóban vannak az egész világon. Amerikában a pandémia előtt hagyományos munkát vállalók száma 2020-ra 3,2 millióról 6,3 millióra nőtt. A koronavírus és a digitális nomádok viszonyát vizsgáló tanulmány szerint, a Milleniálok és a Z generáció tagjai teszik ki a digitális nomádok 62%-át, de a 45 évesnél idősebb generáció is 28%-ot tesz ki, ami igen figyelemreméltó. Elérkezett a digitális nomádok kora, megfelelő felkészüléssel és szervezéssel a távoli (remote) munkaerő a lehetőségek új világát nyithatja meg a vállalkozások előtt.
Nemrég írtam pár érvet arról, miért érdemes digitális nomádokat alkalmazni. Ebben a cikkben körüljárom, milyen általáno
s példák vannak a digitális nomádok alkalmazására és megosztom veletek személyes tapasztalataimat is.
Magyarországon a digitális nomádság fogalma még csak most kezd beszivárogni a szélesebb köztudatba, így eddig nem sok magyar tanulmány született a digitális nomádokról. A Századvég Alapítvány készített egy tanulmányt tavaly, a „Digitális Nomaditás Munkaerőpiaci Trendjeiről”. A tanulmány az IKT szektorban dolgozókra koncentrált, de még így is érdemes a számokba belepillantani. Az eredmények azt mutatják, hogy a pandémia óta kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (8%-ról 37%-ra) növekedett, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7%-ról 5,8%-ra nőtt és valószínűsíthető, hogy a növekvő trend tovább folytatódik.
A digitális nomádok alkalmazásának egyik legnagyobb előnye, hogy a vállalatok hozzáférhetnek a távmunkára hajlandó szakképzett munkavállalók globális tehetségbázisához. Ez nagyszerű módja lehet az irodahelyiségek és egyéb rezsiköltségek megtakarításának, valamint a világ minden tájáról származó kiváló tehetségek bevonzásának.
Természetesen, a digitális nomádokkal való együttműködésnek is vannak kihívásai. Például, megtörténhet, hogy a digitális nomádok kevésbé érzik magukénak egy vállalat kultúráját és értékeit, mint a tradicionális alkalmazottak. Újfajta kihívást jelentenek az eltérő időzónák és munkaidő-beosztások, ami megnehezíthetik az együttműködést. Viszont ezek olyan nehézségek, amik megfelelő vállalkozásfejlesztéssel áthidalhatók.
Én azt tapasztaltam, hogy a digitális nomádok alkalmazásának előnyei messze felülmúlják a hátrányokat. Az alkalmazottak jobban gondoskodhatnak a mentális egészségükről, és egy időre kiszakadhatnak a hétköznapok egyhangúságából. A vállalkozásoknak pedig nagy lendületet adhatnak a felfrissült és feltöltődött, friss inspirációval és ötletekkel teli alkalmazottak.
Ha cégvezető vagy és digitális nomádok alkalmazását fontolgatod, de nem tudod, hogyan illeszd be az új típusú munkaerőt a szervezet életébe, íme néhány hasznos tipp a kezdetekhez:
Dolgozz ki egy kísérleti programot digitális nomádoknak, amit a tesztelést követő szakaszban aztán kibővíthetsz. Kezdheted a már meglévő alkalmazottaid körében, de a programot szabhatod új munkaerőre is. Ezek a programok, teszt időszakok remek lehetőséget nyújtanak arra hogy kiderüljön, hogyan illeszkednek a digitális nomádok a vállalkozásod életébe. Fontos adatokhoz is hozzájutsz, amik új irányt szabhatnak a vállalkozásodnak.
A kísérleti program létrehozásakor fontos, hogy világos elvárásokat fogalmazzunk meg mind a vállalat, mind a digitális nomádok számára. Úgy gondolom, hogy minden cégnél egyedi kérdésként kell kezelni a digitális nomádság beintegrálását. Szakemberek segítségével kell létrehozni egy egyértelmű távmunka szabályzatot. Ennek a szabályzatnak tartalmaznia kell a vállalat digitális nomádokkal szembeni elvárásait, például a munkaidőt, a kommunikációs és teljesítmény elvárásokat, illetve az utazási szabályokat.
Például ki kell dolgozni, hogy évente mennyi időt dolgozhat egy alkalmazott külföldről. Ezek az intervallumok általában 1 hónaptól a teljes távmunkáig terjednek. A leggyakoribb formula, amikor az alkalmazott évi 1-3, esetleg 6 hónapot külföldről dolgozik, de én dolgoztam már Remote First cégnek is, ahol a teljes csapat távolról dolgozott, beleértve a menedzsmentet is.
Meg lehet szabni a régiókat, ahova a digitális nomádok elutazhatnak, pl. csak az EU-n belül, vagy szabadon megválaszthatják úti céljaikat. Ehhez jön még az időzónák kérdése, vagy a jogi háttér tisztázása.
Az is fontos, hogy a digitális nomádok számára biztosítsuk azokat az eszközöket és erőforrásokat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy sikeresek végezzék a munkájukat.
Egy másik módja a digitális nomádokkal való együttműködésnek, ha szabadúszóként alkalmazzuk őket. Ez jó lehetőség lehet akkor, amikor rövid távú vagy projektalapú munkára van szükségünk.
Rengetegféle vállalati struktúra átalakítható a digitális nomádok befogadására. Létrehozhatunk például távolról dolgozó csapatokat vagy részlegeket. Ezzel segítve a digitális nomádok számára a közösség és az összetartozás érzését megteremteni ezáltal jobban magukévá tenni a vállalkozás értékeit, de felajánlhatjuk extra juttatásként, vagy bónuszok keretében a már meglévő alkalmazottainknak.
Az egyik bemutatkozó cikkemben már említettem, hogy az első digitális nomád munkám egyenesen a Zöldfoki szigetekre röpített. Akkoriban egy magyar cégnek dolgoztam, itt kaptam először lehetőséget, hogy egy juttatás keretében egy hónapig külföldön dolgozhassak. Az egy hónapból végül kettő lett a koronavírus lezárások miatt, és mondhatom, fantasztikus élmény volt.
Hasonló juttatási csomagok kidolgozása nagyszerű módja a digitális nomádság bevezetésének egy vállalat életébe. A munkavállalók számára ez remek lehetőség lehet új kultúrák megismerésére, új emberek megismerésére, valamint a munka és a magánélet rugalmasabb egyensúlyának megteremtésére, feltöltődésre. A vállalkozások számára pedig jó módja a legjobb tehetségek vonzásának és megtartásának, valamint az irodahelyiségek költségeinek csökkentésének.
A közelmúltban szerencsém volt egy Remote First felépítésű osztrák cégnek dolgozni termékmenedzserként – a Remote First cégek alapértelmezetten távmunkát alkalmaznak, tehát az alkalmazottaknak nem kötelező irodában dolgozniuk, és a világ bármely pontjáról dolgozhatnak. Ennél a start up-nál a CEO Berlinben, a CPO Bécsben, a CFO Madridban, a CTO pedig Portugáliában élt. Bár eredetileg volt a cégnek egy bécsi irodája, azt azonban az évek során, részben költségcsökkentés céljából, bezárták és váltottak Remote First modellre.
Az alkalmazottak co-working bérletet kaptak a világ számos pontján működő co-working irodákba, így lehetőség volt Bécsben, illetve a világ számos más pontján is irodából dolgozni, amit a startup finanszírozott. A feletteseinkkel egyeztetve, de mi döntöttük el, honnan szeretnénk dolgozni. Én az egy éves szerződésem alatt dolgoztam Görögországból, Egyiptomból és Vietnamból is. A munka végig összehangoltan, pontosan megszervezett keretek között zajlott, a munkafolyamatok kidolgozására és a kommunikációra mindenki nagy hangsúlyt fektetett.
Ha digitális nomádokkal szeretnél dolgozni, mindenképpen fordíts elég időt és erőforrást a megfelelő alapok megteremtéséhez. Az én célom coach-ként az, hogy professzionális szinten segítsem a vállalkozásodat felkészíteni a digitális nomádok beintegrálásába.
Amire előbb-vagy utóbb mindenképpen szükséged lesz:
Ha úgy gondolod, hogy szeretnél többet megtudni a digitális nomád életformáról, vagy szeretnél munkavállalóidnak új távmunka lehetőségeket biztosítani, keress bátran! Hiszem, hogy a digitális nomádok nagyban hozzájárulhatnak egy cég sikereihez, így távmunka barát szervezet fejlesztési projekteket támogatok, illetve egyaránt foglalkozom vezetők fejlesztésével és leendő digitális nomádok mentorálásával, coachingjával is!